2010. május 13., csütörtök

Most egy érdekes dologról számolok be. Érdekes, de kellemetlen megfigyelés.
Tegnap dél körül el kezdett égni az arcom. Több kollégám is szólt, hogy milyen piros vagyok. Délutánra az egész orrom pattanásos lett, majd estére a homlokomon három helyen piros, göcsörtös púp nőtt. Ilyen már máskor is előfordult, hiszen ezek azok a tünetek, melyeket nálam a liszt előidéz. Este törtem a fejem, hogy mit ehettem, hiszen tudtommal nagyon figyelek az ételek készítésénél.
Nehezen, de végül eszembe jutott, hogy előző napon kenőmájast ettem. Tudtam róla, hogy a kenőmájassal vigyázni kell, hiszen csak egy-két termelő garantálja a gluténmentességet, de bíztam a szerencsében. Azt hittem, hogy egy aránylag drága kenőmájas csakis jó lehet. A bőrömön tapasztaltam, hogy a drága termékkel is óvatosan kell bánni.

Ha megnézzük, hogy mit tartalmaz a kész májas, akkor igen el fogunk szörnyedni: ivóvíz, máj, gyártási szalonna, bőrke, búzaliszt, szójaliszt, részlegesen zsírtalanított zsírszövet, vöröshagyma, marhafaggyú, szeparált sertéshúspép, konyhasó, burgonyakeményítő, stabilizátor, aroma, ízfokozó, szinezék…
Házilag is elő lehet állítani, a következő anyagok kellenek: 2 szelet bacon, 40 dkg csirkemáj, egy nagy fej hagyma, só, őrölt bors, bazsalikom, majoranna, kakukkfű, mustár, kevés tejföl

A hagymát apróra vágom, a szalonnát vékonyan felcsíkozom. A szalonnát zsírjára pirítom, majd a hagymával üvegesre párolom. A májat megtisztítom, megmosom és a hagymás-szalonnán közepes lángon nagyjából 5-10 percig sütöm, éppen addig hogy ne keményedjen meg. A hagymás májat átpakolom a turmixgépbe. Hozzáadom a mustárt, kevés tejfölt, bazsalikomot, majorannát, kakkukkfüvet, sót, borsot, összeturmixolom.

Lehet, hogy házilag macerásabb készíteni, mint megvenni, de érdemes, hiszen így nem eszünk meg annyi szörnyűséget.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése