Brokkolifőzelék. Ilyet még soha nem hallottam, de ma a neten megláttam és megtetszett. Volt is itthon brokkoli, így el is készítettem. A brokkolit rózsáira szedtem és egy apróra vágott burgonyával együtt kevés sós vízben megfőztem. Két gerezd fokhagymát is tettem bele. Amikor megpuhult, akkor a brokkoli negyedét egy tányérba kiszedtem, a többit a burgonyával együtt merülőmixerrel turmixoltam, majd a brokkolidarabokat visszatettem a fazékba. Két evőkanál tejfölt kevertem bele. Sütöttem hozzá csirkemellet, amelyet besóztam, majd kukoricalisztben megforgattam, végül egy tojásba mártottam és úgy sütöttem.
Finom volt.
A piacon a múlt héten vettem egy üveg szilvalekvárt. Az eladó azt füllentette, hogy igazi, üstben főzött lekvár. Fentem rá a fogamat, de amikor kinyitottam az üveget és megkóstoltam, majdnem megütött a guta. A lekvár tele volt cukorral. Szabályosan ropogott a fogam alatt. Ilyen rosszat még soha nem ettem. Majdnem kidobtam, de aztán lábasba tettem, felmelegítettem, így legalább elolvadt benne a cukor. Így is ehetetlenül édes. Gondoltam, hogy azért megpróbálom valamire felhasználni és készítettem először egy "linzertésztát" teljesen cukor nélkül. Tehát rizslisztet és kukoricalisztet annyi mogyoróvajjal összegyúrtam, hogy a tészta összeálljon. Természetesen a tészta gombóccá összeállt, de a vizeshomok effektus szintén előállt. A vizes homokot és a gluténmentes kukorica- és rizslisztet nem lehet nyújtani, mert omlik. Apróbb golyókat próbáltam valamilyen formává alakítani, majd a mélyedésébe egy-egy kávéskanál lekvárt töltöttem.
Az apró süti kb 15 perc alatt megsült. Frissen egész finom volt. Másnap nagyon érződött a kukoricaliszt (kellemetlen) íze. A férjem akkor kóstolta meg és szörnyülködött és sajnált, hogy én ilyen borzasztó dolgot eszem. Harmadnapra "kiszellőzött" és már alig érződött a kukorica íz. A tésztája kemény lett, kiszáradt, de én megettem:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése