Tegnap nagyon szép pulykazúzát láttam a piacon és gyorsan vettem belőle, mert eszembe jutott, hogy milyen régen nem ettem, pedig kisgyerek koromban nagy kedvencem volt.
A nagymamámnál a levágott baromfiak bontását megtanultam, tudtam, hogy hol kell vágni ahhoz, hogy megfelelő darabokra lehessen szétszedni. A zúzát mindig megcsodáltam, kielemeztem, hogy mi van benne (homok, kavics, kukoricadara, stb).
Zúzapörkölt:
Szalonnát sütöttem (a túróscsuszára is jutott), a zsíron megpirítottam két apróra vágott hagymát, egy paprikát, fokhagymát, majd pirospaprikával megszórtam, rádobtam a megtisztított és feldarabolt zúzát, sóztam. Fedő alatt 1,5 óráig főztem/sütöttem. Az elpárolgó vizet mindig pótoltam.
Sült krumpli:
A fiam ma küldött egy linket, ahol egy férfi igen érdekes módon sütötte a krumplit. Ezt a módszert én is kipróbáltam és bevált.
Egy keskenyebb, kisebb, üres lábasba beletettem a hasábokra vágott krumplit. Ráöntöttem annyi étolajat, amennyi ellepte (kb 3-4 dl volt). Ekkor tettem a tűzre. Amikor az olaj felforrt, akkor kicsit kisebbre tettem a lángot, hogy forrjon, de ne vadul. 15 percig hozzá sem nyúltam, csak néha ránéztem. Ekkor kiváncsiságból egy késsel beletúrtam az edénybe, a krumpli alá és meglepődve éreztem, hogy nincs leragadva és ha több lenne az olaj, akkor úszna is. Még sütöttem legalább 5 percig, amikor már ilyen színű lett. Ekkor szitába szedtem, hogy lecsöpögjön a felesleges olaj.
A lábasban maradó olaj kristály tiszta volt, nem volt benne semmi morzsalék. Üvegbe öntöttem és majd máskor is felhasználom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése