Gluténmentes, padlizsános, fetasajtos rizsgolyó sütve Vöröshagymát sütöttem, majd rádobtam egy kis kockákra vágott padlizsánt. Sóztam, borsoztam, bazsalikomlevéllel megszórtam. Pár percig sütöttem, majd ráöntöttem egy kis pohárnyi rizst és két pohárnyi vizet. Miután felforrt, fedőt tettem rá és 8 percig főztem, majd a fedő alatt hagytam, hogy a rizs megpuhuljon. Tegnap ebédre akartam elvinni, de itthon felejtettem. Ezek után ma reggel beleütöttem egy tojást és összegyúrtam. Mivel túl lágy volt, ezért kevertem bele annyi puffasztott amarántmagot, hogy formázható legyen. Kis gombócokat készítettem, de mindegyik közepébe beletettem egy darab fetasajtot. A gombócokat burgonyapehelyben forgattam meg, majd kevés olajon megsütöttem. Az elmúlt héten nem figyeltem eléggé. Szabadságon voltam egy hétig a nyaralónkban és a férjem és a fiam minden este kijött, majd reggel onnan mentek dolgozni. Egyik nap magukkal hoztak egy üveg zöldbabfőzeléket, amit az Anyukám főzött a fiamnak. A főzelék búzaliszttel volt sűrítve. Aznap nem ették meg a főzeléket és másnap megmelegítettem vacsorára. Egy nap elég volt ahhoz, hogy elfelejtsem, hogy nem én főztem és nem gluténmentes. Melegítés közben megkóstoltam, hogy elég meleg-e. Csak egy picit tettem a számba, és amikor éppen nyeltem, akkor jöttem rá, hogy mit eszem. Ez a minimális liszt elég volt ahhoz, hogy másnap a homlokomon két apró hólyag jött ki, majd a harmadik napon vörös lett az orrom, ragyás lett és az arcomon két piros dudor jött elő. A szokásos tüneteim.
2010. óta vagyok lisztérzékeny. Ez a blog a tapasztalataimat, gluténmentes főzési kísérleteimet tartalmazza. Nem használok gluténmentes lisztkeveréket, inkább a saját fejem alapján készítem az ételeket. Rizslisztet, kukoricalisztet és különböző magliszteket használok. Amit nem lehet elkészíteni üzletben vásárolható, számomra rémes összetételű lisztkeverék nélkül, arról minden szívfájdalom nélkül lemondok. A 2012. október 23-i bejegyzés nagyon fontos tapasztalatokat tartalmaz!
2011. augusztus 31., szerda
2011. augusztus 19., péntek
Elég régen írtam, de mivel a gluténmentes főzésem nem elég látványos, ezért nem mindig fényképezem le. A blog statisztikámon látom, hogy elég sokan olvassák (már 8 ezer felett van azoknak a száma, akik beleolvastak). Sokan úgy találnak rám, hogy valamilyen gluténmentes étel nevét írják be a keresőbe és az én blogom is előkerül. És látom, hogy ki az igazán lisztérzékeny ember. Szerintem az, aki miután megtalálta a blogomat, az elejétől kezdve végig nézi. A blogfigyelő ezt is megmutatja. Kb. két hetente van ilyen. Ennek örülök, mert úgy érzem, hogy talán valami kis segítséget adhatok a lisztérzékeny társaimnak.
Jelenleg egészen jól vagyok. Most már úgy érzem, hogy néhány kisebb hibát kivéve, majdnem mindent tudok:) Az arcomon mostanában nincsenek dudorok, nincs hólyag, és nem ég az arcom. Tulajdonképpen másfél év kellett ehhez az állapothoz. Úgy látszik tényleg igaz az, hogy a bőrtünetek nagyon lassan, nagyon kemény diéta hatására javulnak. De javulnak! Most örülök, mert nyugodtan emberek közé mehetek, nem olyan az arcom, mint a majom popója. És a kézfejem sem viszket, pedig ha az arcomon kijöttek a tünetek, akkor a kézfejemen is kijött egy kis hólyag, ami őrületes módon tud viszketni.
Megpróbálom összefoglalni, hogy ehhez mit tettem. Amit itt leírok, az csak azoknak érdekes, akik lisztérzékenyek, mások ne olvassák el:
•- a lakásban soha, semmi körülmények között nem viszek be „normál" lisztet. A férjem szinte mindig ugyanazt eszi, mint én (kivéve a reggeli zsemléje),
•- a férjem zsemleevése után az asztalt nagyon gondosan letörlöm,
•- közvetlenül zsemle evés után a férjem nem adhat puszit , csak az arcomra:) - mindig mondom, hogy nem kérem gluténos puszit:)
•- a régi fakanalakat (amelyekkel korábban búzalisztes rántást kevertem) lecseréltem műanyag „fakanálra",
•- a korábban használt nyújtódeszkákat szintén műanyagra cseréltem (amíg ezt nem tettem meg, amíg erre nem jöttem rá, addig nagyon sokszor problémám volt),
•- ha jönnek a gyerekeim, vagy bármilyen ismerős, azoknak is kizárólag gluténmentes ételt adok (észre sem veszik),
•- ha vendégségbe megyek, akkor kicsit bajban vagyok. Leginkább nem eszem. Vagy úgy megyek, hogy otthon eszem, vagy esetleg elfogadok egy gyümölcsöt, vagy Colát iszom. Holnap egyébként pont vendégségbe megyünk, ahol bográcsban készítenek gulyást. Szóltam, hogyha tésztát tennének a gulyáslevesbe, akkor szedjenek előtte ki nekem egy adagot, és csak utána tegyék bele a tésztát. „Szerencsére" akikhez megyünk megértették, mert az egyik unokájuk is lisztérzékeny.
•- másfél éve nem eszem kenyeret. Még gluténmentes kenyeret sem. Nem csak az ára tart vissza, hanem az is, hogy nagyon rossz, száraz, stb. és egyébként sem tetszik, hogy mi mindenből készítik. Egyszer ettem még a legelején, de akkor a gyomrom is megfájdult tőle. Kizárólag puffasztott rizst eszem, kék csomagolású Hamletet. Azt is csak reggelire.
•- fél éve csokit sem eszem. Előtte próbálkoztam , de nagyon sok csoki tartalmaz glutént. Ma már szinte egyikben sem bízom. Ha mégis rámjönne a csokiéhség, akkor kizárólag magas kakaótartalmú keserűcsokiból mernék csak enni (de csak azok után, hogy a gyártójának előzően felteszem a kérdést, hogy valóban gluténmentes-e). Most is meglepődtem, mert kaptam egy dobozos csokit. Az összetevői között nem szerepelt búza, de a gyártó azt válaszolta, hogy glükózszirupot is használtak hozzá, de arról nem tudják biztosan, hogy miből készült.
Nagyon sokan kételkednek abban, hogy a glükózszirup okozhat-e problémát, de én biztosan tudom - a bőrömön tapasztaltam - hogy igen. Elméletileg a glükózszirupot kukoricából nyerik, de előfordul, hogy gabonából is. A lisztérzékenyek fórumán azt írják, hogy nyugodtan lehet enni, de NEM! Ha vásárolok, akkor az összetevők között nem csak a glutént, hanem a glükózszirupot is keresem és ha van benne, akkor nem veszem meg. Régebben sem szoktam cukrot enni, de most már tudom, hogy nagyon sok cukorka is tartalmaz glutént. Ha a zacskón rajta van, akkor egyértelműen el kell kerülni, de ha megkérdezi az ember a gyártót, akkor nagyon sokszor meglepődik a választól.
•- főzeléket kukoricaliszttel szoktam behabarni. Néha rizslisztet, vagy sárgaborsólisztet használok. Ezeket a liszteket korábban simán közértben vettem, de nagyon sokszor kidobtam, mert újra és újra égett, vörösödött, hólyagosodott az arcom a használatuk után. A fórumokon lehülyéztek, mert szerintük ezekben a lisztekben nem lehet glutén. Én hyperérzékeny vagyok és úgy látszik, hogy valami bibi időnként lehetett a lisztekkel. Most engem igazol az, hogy az egyik táplálék allergia üzlet vezetője kiadott egy értesítést, miszerint az általuk gluténmentesnek árusított kukoricalisztet akreditált laboratóriumban bevizsgáltatták . A kukoricát olyan malomban őrlik, ahol állítás szerint kizárólag kukoricát őrölnek. Ennek ellenére a vizsgálati eredmény szerint a kukoricaliszt gluténnel szennyezett volt. Nagyon szomorú, hogy ezt a vizsgálati eredményt csak véletlenül találtam meg a neten. Sokkal nagyobb hírverést kellett volna csinálni!
•- kukorica- és rizsliszttel mostanában nincs bajom, de csak azért, mert tényleg megbízható helyen szerzem be. Van egy kedves ismerősöm, akinek saját házi malma van és tőle veszem. Ő a kukoricát és a rizst előzetesen átnézi, megmossa és utána őrli.
•- nem veszek készételt. A készételek 90 %-ában van liszt. A kenőmájasban, de még a p paradicsomos halban is. Bizonyos mirelitt zöldségekben is. Kizárólag nyers zöldséget, gyümölcsöt, krumplit, rizst, húst vásárolok és abból főzök. Nagyon kevés tejtermékben bízom meg, így csak néhány gyártó tejfölét, kefirjét, joghurtját, sajtját veszem meg. Sajnos még a natúr tejtermékekben sem lehet teljesen megbízni, mert hiába gluténmentes az alapanyag, ha a kiszerelés nem külön gépen történik, akkor előfordulhat keresztszennyeződés. Nekem már több tejtermékgyártó nyilatkozta ezt.
•- sütemény készítésére is csak kukorica-, ill. rizslisztet használok. Igaz, hogy ezekből nem lehet csodálatos süteményeket sütni, de nem probléma. Sütibe liszt helyett darált diót, mákot, mogyorót is lehet tenni,
•- sütőpor helyett szódabikarbónát használok,
•- vaniliáscukrot nem használok (nálam az is problémát okozott),
•- Boszorkány ételízesítőt használok, erről azt mondják, hogy gluténmentes. Eddig nekem sem okozott problémát. Egyéb fűszerekkel szemben fenntartásaim vannak. Ezért az előbb említett ételízesítőn kívül csak sót, borsot, pirospaprikát , köménymagot, babérlevelet és zöld fűszereket használok,
•- biztosan hallottatok a 2011. év ország-tortájáról. A barackos-kölestortáról. A TV-ben és az újságokban azt mondták, hogy lisztérzékenyek is ehetik. Azóta a Lisztérzékeny Egyesület tiltakozott és kérte, hogy javítsák ki a közleményt. Mert az nem elég, hogy a köles gluténmentes, az is fontos lenne, hogy elkülönített helyen, külön eszközökkel, edényekben készítsék, és erre csak nagyon kevés cukrászüzem van felkészülve
•- valamelyik nap arra gondoltam, hogy kipróbálom a kölest. Egy bioboltba mentem és a köles zacskójára rá volt írva , hogy olyan üzemben csomagolták, ahol búzát is kiszerelnek. Így a keresztszennyeződés fenn állhat. Megnéztem egyéb magvak zacskóját is, ezekre ugyanaz volt írva. A bolt tulajdonosa levett a polcról egy himalájai kristálysót is, amire szintén rá volt írva, hogy gluténnal szennyezett lehet.
•- a magvakról jut eszembe, hogy mindent át kell nézni, mielőtt megfőzzük. Egy zacskó lencsében 5-6 szem gabonát biztosan találunk.
•- nem iszom cappuccinót, neskávét, gyorskakaót, írkávét. Elméletileg az írkávéban lévő wiskey már nem tartalmaz glutént, vagy olyan keveset, hogy nem okozhat bajt, de nekem kiüti az arcomat.
•- nem iszom sört - soha nem is ittam - de a sör is árpából van, tehát gluténtartalmú
•- ja, és a zab! Azt mondják, hogy a zab gluténmentes. Lehet, hogy a tiszta növény igen, de keresztszennyeződés biztosan előfordul. Gondoljunk csak bele, hogy nincs olyan kombájn, ami csak zabot arat. Nincs olyan teherautó, amiben csak zabot szállítanak és ugyan z van a silóval, a kiszereléshez sem csak zabot kimérő gépek vannak. Én a zabot, zabpelyhet sem merem megenni.
- tapasztaltam, majd utánaolvastam, hogy némelyik fogkrém glutént tartalmaz
- fagyizóban mindig megkérdezem, hogy miből készült a fagyi. Egy olasz Mac3 nevű fagylaltport használnak sok helyen, erről olasz gyártói nyilatkozatot olvastam, hogy gluténmentes. Ha pohárba teszik és kiskanalat adnak hozzá, akkor ehető.
A jégkrémekkel bajban vagyok. Hiába írják az allergiainfóban, hogy nincs benne glutén, de van benne glükózszirup, ami nekem problémát okoz.
Hirtelen ennyi jut eszembe. Lehet, hogy lesz olyan, aki kinevet néhány dolog miatt, de nekem ezeket mind figyelembe kell vennem. Volt, amikor egy lisztérzékeny fórumon saját társaim kételkedtek bizonyos állításomban, egyszerűen majdnem lehülyéztek. Most már nem írok oda, de rendszeresen olvasom őket. Sajnos néha nagyon felmegy a vérnyomásom a tanácsokon, mert nagyon sokszor elbagatelizálják a dolgot. De úgy érzem, nem vitatkozom velük, hiszen lehet, hogy ők tényleg azt hiszik, hogy úgy jó, ahogy ők leírják, mert nekik nincs bizonyos dolgoktól panaszuk, ezért nem hiszik el, hogy nekem lehet. Egy lisztérzékeny ismerősöm mondta a múltkor, hogy milyen jó nekem, mert nekem egyből látványos tünetem lesz, neki pedig azon kívül, hogy gasztroenterológus megállapította a bajt, nincs semmi kontrollja, mert neki nincsenek tünetei (legalább is nem láthatóak).
2011. augusztus 11., csütörtök
Fantasztikus felfedezésre jutottam.
Ázsia boltban találtam "ragacsos rizst". Egy kicsit sokba kerül, mert 1/2 kg-nak 420 Ft az ára. Púder finomságúra van őrölve és nem tudom mitől, de "ragacsos" tulajdonsággal rendelkezik. Nagyon remélem, hogy nincs belekeverve glutén!!! Tehát ezt a rizslisztet összekevertem normál rizsliszttel és kukoricaliszttel és csodálatos palacsintákat sütöttem. Addig, amíg a sima rizsliszt és kukoricaliszt keverékéből készült palacsintát alig lehet megfordítani, mert törik, porlad, addig a ragacsos rizsliszttel készült tészta pont olyan tulajdonsággal rendelkezik, mint a búzalisztből készült palacsinta.
Aki nem tudja, hogy milyen nehéz glutén nélküli tésztával dolgozni, az nem is értheti, hogy miért örülök ennek a felfedezésnek:)
Hozzávalók: 10 dkg rizsliszt
10 dkg kukoricaliszt
3 ek ragacsos rizsliszt
2 tojás
csipet só
tej (annyi, hogy palacsintatészta sűrűségű legyen).
A tésztát minden adagolás előtt meg kell keverni, mert szinte érezni a kanállal, hogy a liszt pillanatok alatt "leül" az edény aljára.
A kiolajozott palacsintasütőbe tett tésztát a levegőbe dobva simán meg tudtam forgatni:) Az íze és az állaga isteni finom lett.